Bemutató óra a 4.a-ban

„Eséllyel a jövőbe”- Gyermekesély program a szerencsi kistérségben
TÁMOP-5.2.3.-A-12/1-2012-0008 elnevezésű
pályázat keretén belül működő Kistérségi Szakmai Pedagógiai Műhely
alsó tagozatos munkaközösségét koordinálom.
A munkaközösség programjának megtervezésekor azt tűztem ki célként,
hogy foglalkozásainkkal támogassuk a  tanítás-tanulási folyamatban résztvevők mindennapjait.
E projekt programjának részeként bemutató órát tartottam osztályomban
egy napjainkban  sokat emlegetett probléma kapcsán.

Köztudott, hogy információs társadalomban élünk, melynek következménye a töménytelen információáradat,
s ebben az egyénnek el kell tudni igazodni.
A felgyorsult világ új helyzeteket teremt, s ha nem alakulunk ehhez a világhoz,
akkor elveszhetünk a ránk zúduló információk között.

Nekünk pedagógusoknak elöl kell járnunk, meg kell ismernünk az új helyzetek kezelésének módját.
Szakmánkból adódóan ezek új tanítási módszerek. Megváltozott a pedagógusok szerepe az oktatásban.
Már nem „én” vagyok a főszereplő a tanítási órán, a tanár a facilitátor szerepét kell, hogy betöltse.
Új tanulásszervezési módokat kell alkalmaznunk,
a tanulót magát kell érdekeltté tenni az önálló információszerzésben,
s csak a háttérből kell koordinálnunk munkájukat.

Szinte már elcsépelt téma, hogy a gyermekek szövegértésével gond van,
amit régóta tapasztalunk a tanórák során.
Ennek okait felsorolni most nem szeretném, hisz az egy külön tanulmány lehetne.
Régóta foglalkoztat a téma, s próbáltam kutatni, tanulmányozni,
mi lehet a megoldás, mit tehetek én a tanító ennek érdekében.
Így jutottam el különböző képzésekre, ahol megtanultam egy újnak nem mondható,
de sajnos még ritkán alkalmazott módszerhez, amit megfelelő időben átadok tanítványaimnak.

A pszichológiai vizsgálatok azt jelzik, hogy tanulási, jegyzetelési módszereink elavultak,
agyunk működésével nincsenek összhangban.
A tanulási módszerek szakértői kimutatták, hogy az aktív személyes részvétel
segít éberen tartani érdeklődésünket a tanulási folyamatban.
Segíti a tanulást, ha az egyén saját gondolataira fordítja le a tanulnivalót.
Ha saját gondolatainkoz kapcsoljuk a tanulnivalót,
s így raktározzuk el, akkor annak előhívása is eredményesebb lesz.
Ezt a folyamatot nagy mértékben segíti az un. „gondolattérkép” vázlatírási technika.

4. osztályos tanulóimat készítem fel ezzel a módszerrel
a felső tagozatba való átmenet enyhítése érdekében.
Jövőre megnövekszik a szóbeli tanulmányi feladatuk.
A gondolattérképet rendkívül sok területen lehet alkalmazni.
Egy-egy tananyag, vers, szövegrész kijegyzetelésére, memorizálására, előhívására egyaránt használható.

Osztályom szülői közösségével már több esetben is beszélgettünk erről,
s a legutóbbi szülői értekezleten megállapodtunk egy bemutató óra megszervezésében.
A fent említett pályázat keretein belül szerveződött a program, melyre február 25-én került sor.
Témája egy ismeretterjesztő szöveg feldolgozása volt, gondolattérkép vázlatkészítési technikával.
Meg szerettem volna mutatni a szülőknek a módszert, hogy majd kellő időben segíteni tudják gyermekeiket.
Remélem sikerült termő talajra találnom! Az új módszer tanulási folyamatának még nincs vége!

                                                                                        Varkoly Erika